Sziasztok!
Remélem, mindenkinek nagyon jól telt a hete. Megérkeztem a Stay strong for me folytatásával. (Amúgy, a Children of Distance nagyon király volt.) Most szeretnék mindenkit figyelmeztetni, hogy ez a rész a nyugalom megzavarására alkalmas, egyeseknek felkavaró lehet, ami ebben le van írva. Ennek ellenére nagyon várom, hogy, mit gondoltok. Jó szórakozást a részhez! :)
Puszi: Emily
~
Steven ~
Néztem, ahogy Tia mögött lassan becsukódott az ajtó. Magamban
elszámoltam tízig, majd a banda felé fordultam.
‒
Most már
nyugodtan kérdezhettek Tiáról – jelentettem ki.
‒
Azért,
mert most ment ki?
‒
Igen,
Louis azért. Ő nem mondaná el az igazat, én viszont igen.
‒
Ráhibáztál
a nevemre vagy tényleg tudod? – kíváncsiskodott.
‒
Tényleg
tudom. Nincs bajom a zenétekkel és a barátnőm imád titeket, szóval egy idő után
megtanultam, ki kicsoda – magyaráztam.
‒
Tia a
barátnőd? – kérdezte Niall.
‒
Nem.
Miért, úgy tűnt?
‒
Annyira
nem, de ki tudja, milyenek vagytok mások előtt.
‒
Nem, nem
a barátnőm. Az én angyalkámat Lisának hívják – mosolyodtam el – De Tiánál tartottunk.
‒
Láttam
valamit a kezén, jól láttam? – kérdezte Zayn komoly tekintettel.
‒
Attól
függ, mit láttál – kezdeményeztem szemkontaktust.
‒
Vágásokat
a csuklóján – mondta lassan.
‒
Azok régi
sebek, de igen, jó a szemed.
‒
Nem lehet
túl régi, ha még mindig látszódnak – szólalt meg Liam.
‒
Ezek
valószínűleg örökre megmaradnak neki – magyaráztam.
‒
Hogy-hogy?
– kérdezte Harry.
‒
A vágások
túl mélyek voltak.
‒
Mélyek? –
Niall összezavarodva nézett rám.
‒
Igen.
Akkor csinálta őket, amikor megpróbált öngyilkos lenni.
‒
Hogy mi?
– állt fel hirtelen Louis és idegesen járkálni kezdett a szobában.
‒
Nem
értem. Hogy visz rá a lélek egy szép fiatal lányt arra, hogy megkísérelje az
öngyilkosságot? – tűnődött el Liam. Az
ilyesminek mindig oka van.
‒
Tia
háromszor próbálta meg. Az érfelvágás volt az utolsó – mély csönd
telepedett a szobára, a fiúk döbbent arcot vágtak.
‒
De miért?
– szólalt meg hirtelen Zayn.
‒
Tia
tizennégy éves volt, amikor megismerkedett egy Trent nevű fiúval. Ő az én
barátom volt.
‒
Csak
volt? – szakított félbe Harry. Bólintottam.
‒
Elég
hamar nyilvánvalóvá vált, hogy őket „egymásnak teremtették” – rajzoltam
idézőjeleket az ujjaimmal – Tudom,
közhely, de tényleg így volt. A
kapcsolatuk olyan volt, mintha egy mesekönyvben szerepelt volna. Persze voltak vitáik, de azok kinek
nincsenek.
‒
Aztán baj
történt? – kérdezte Louis, aki időközben lenyugodott és visszaült a
székére.
‒
Igen.
Trent dobta Tiát. Ez mindenkit nagyon váratlanul ért, és ő nem is volt hajlandó
elmondani, miért szakított vele. Eltelt pár hét és Tia kiszedte belőle az
igazságot – feszült csönd telepedett a szobára – Trentnek tüdő rákja volt.
‒
Te jó ég!
– hűlt el Niall.
‒
Sejtette,
hogy meg fog halni, és azt akarta, hogy Tia ne szenvedjen annyira, ezért
próbálta ellökni magától.
‒
És
sikerült neki?
‒
Nem
Harry, nem. Tia nem hagyta annyiban a dolgot. Trent korábban párszor
megfenyegette azzal, hogyha nem vigyáz, egy nap még feleségül veszi. Tia ezt
komolyan hitte, és mivel a fiú volt az ő mindene, indítványozta, hogy tizenhat
évesen törvényesen megesküdhessenek.
‒
És
sikerült? – kérdezte Zayn.
‒
Trent
először nem akarta, de végül bizonyos feltételek mellett belement –
hirtelen kopogtatásra lettünk figyelmesek.
Kinyílt az ajtó és Zora lépett be rajta mosolyogva.
‒
Sziasztok!
– mondta vidáman.
‒
Szia!
– válaszoltuk kórusban.
Felálltam, hogy megöleljem aztán a többiek is megölelték őt. Niall
hosszabban, ahogy Tia azt kérte tőle.
‒
Neked is
nagyon boldog születésnapot! – mondta Liam, a többiek pedig helyeseltek.
‒
Köszönöm.
Megtennétek, hogy nem néztek rám így? – kérte nevetve – Tudom, nagyon hasonlítok a nővéremre, de ez
azért már túlzás – ült le mellém az ágyra.
‒
Pont
olyan vagy, mint ő – szólalt meg Niall.
‒
Természetileg
és ízlésvilágilag kicsit mások vagyunk, de egyébként igen – mosolygott a
szőke srácra.
‒
Tanúsíthatom,
tényleg ilyenek – szóltam közbe – Csak
egy különbség van köztük, az az apró anyajegy, ami Zorának nincs ott a
kulcscsontján – jegyeztem meg.
‒
Hol
tartottatok? Amikor bejöttem, eléggé fagyos volt a hangulat.
‒
Ott, hogy
Tia és Trent összeházasodtak – válaszoltam.
Zorával megegyeztünk, hogy
elmeséljük a fiúknak, hogy ki is ez a lány valójában. Tudtuk, hogy kezelésen
lesz és lesz elég időnk elmondani mindent. Azzal is tisztában voltunk, hogy Tia
soha sem mondaná el nekik ezeket, de ők azért jöttek ide, hogy megismerjék őt.
‒
Szóval,
hozzáment nem sokkal azután, hogy mindketten betöltötték a tizenhatot.
Nagyjából tíz hónappal később Trent elment – vette át a szót Zora – A sógorom sok mindent megígértetett a
nővéremmel, de ezek nem tudták megakadályozni azt, ami ezután jött –
hirtelen elhallgatott.
‒
Tia egy
kis idő után összeomlott – folytattam én – Sejtettük, hogy így lesz, de azt nem gondolta senki, hogy háromszor is
megkísérli majd az öngyilkosságot.
‒
Ezek
mikor történtek? – kérdezte Louis.
‒
Az utolsó
nem sokkal a tizenhetedik születésnapja után – válaszoltam.
‒
Nem
próbálta meg újra. Akkor valami jó dolognak kellett történnie, nem? –
gondolkodott hangosan Liam.
‒
Hát, nem
épp jó volt, ami történt – sóhajtott fel Zora – Tia Trent halála után elég sokáig pszichológushoz járt, de nem ez volt
a fordulópont.
‒
Hát akkor
mi? – pillantott ránk Zayn.
‒
Én –
szólaltam meg – Amikor felvágta az ereit,
én találtam meg. Majdnem meghalt, de én megmentettem – döbbent csönd
töltötte meg a helyiséget.
‒
Ezután
Stevennek is pszichológushoz kellett járnia. Tia emiatt hagyta abba. Nagyon
rosszul érezte magát amiatt, hogy ebbe belesodorta a barátját – magyarázta
Zora.
‒
Ez
mondjuk érthető – szólalt meg Niall.
‒
Amikor
meglátogattam Tiát a kórházban, megígérte nekem, hogy soha többé nem hoz engem
ilyen helyzetbe. Azt hittem, ez is csak egy tőle megszokott üres ígéret lesz,
de nem így volt. Végre összeszedte magát – sóhajtottam fel.
‒
Innentől
kezdve a nővérem fokozatosan visszatért a régi önmagához. Kezdett megint jól
lenni. Elmúlt a depressziója és úgy tűnt, sikerül neki a lehetetlen:
feldolgozza Trent halálát – folytatta Zora.
‒
Tényleg
olyan volt, mint régen – helyeseltem – Eljárt
velünk bulizni. Hülyéskedett, nevetett, táncolt és énekelt. Visszakaptuk a régi
Tiát, aki szeretett élni.
‒
De aztán
a nővérem egy nap rosszul lett a suliban. Egy sor vizsgálatot végeztek rajta és
kiderült, hogy leállt az egyik veséje. A másik pedig rendellenesen működik,
ezért nem tudja jól ellátni a rá háruló feladatokat.
‒
Ezután
egy kórházba járkálós időszak kezdődött,
majd a szülei rábeszélték, hogy inkább maradjon bent. Úgy gondolták, az a
legjobb, ha minél közelebb van a segítség.
‒
Miért, te
nem így gondoltad? – kérdezte tőlem Harry.
‒
De igen.
Nyilván én is azt akartam, hogy jó kezekben legyen, de így Tia egyedül maradt.
Az egyedüllét pedig sosem szül jó dolgokat – magyaráztam meg.
‒
Ez igaz.
Akinek túl sok ideje van gondolkozni, az általában depressziós lesz –
helyeselt Liam.
‒
Tiával is
valami ilyesmi történt. Tudom, hogy ez szörnyű, de az volt a meglátásunk, hogy
ő a lelke mélyén örül annak, hogy beteg – vallotta be Zora.
‒
Úgy
érezzük, nemcsak hogy felkészült a halálra, de még akarja is – néztem le a
kezeimre.
‒
Ez
valamilyen szinten érthető, csak a szerelmével akar lenni – szólalt meg
Louis, szeméből sütött a sajnálkozás.
‒
Igen. De
tudod, ezzel Tia szinte minden Trentnek tett ígéretet megszegne – mondtam
lassan.
‒
Miféle
ígéreteket? – kíváncsiskodott Zayn.
‒
Például
azt, hogy újra férjhez megy. Vagy, hogy gyerekeket fog majd szülni. Hogy nem
felejti el őt soha, de megtanul tovább lépni. Hogy nem fogja egész életében őt
gyászolni – sorolta Zora – És még
volt néhány. Bár, azt hiszem, Trent is tudta, hogy ezek közül a legtöbbet a
nővérem nem fogja betartani.
‒
Akkor
miért ígértette meg vele? – kérdezte Niall.
‒
És te ezt
honnan tudod? – pillantott rám Harry.
‒
Trent volt
a legjobb barátom. Sok mindent elmondott nekem és megígértette velem, hogy
segíteni fogok a feleségének, hogy be tudja tartani az ígéreteit –
sóhajtottam fel. Azt hiszem, ezt
felelőtlenség volt elvállalni.
A maradék időben a fiúk még kérdezgettek minket ezzel kapcsolatban. Mi
mindenre válaszoltunk és megkértük őket, hogy ne mondják el Tiának, hogy már
mindent tudnak róla. Habár, lehet, hogy
ez felesleges volt.
Szia. :)
VálaszTörlésFú, hol is kezdjem. Bevallom, nem ilyesfajta felkavaró dologra számítottam, teljesen megleptél. Mondjuk úgy, hogy Tia élete kicsit sem hétköznapi, sőt. Már a múltja is szomorú és gondokkal teli.
Nagyon sajnálom, ami Trant-tel történt. Én megértem, hogy miért szakított Tia-val, csak jót akart neki. De ami a házasságot illeti... bevallom, nem tudom mit is gondoljak róla. Az egyik felem azt mondja, hogy így csak ártottak maguknak, mert ezzel nem csak a kettejük között lévő kötelék, de a Trant elvesztéséből fakadó fájdalom is sokkal erősebb lett. Nem hiába, hogy Tia HÁROMSZOR is öngyilkos akart lenni. De a másik felem meg azt mondja, hogy jól tették, mert innen is látszik, hogy mennyire szerették egymást.
Kicsit csúnya dolognak tartom, hogy Steven csak úgy kitálalt a fiúknak Tia háta mögött, de megértem, hisz így tudják felfogni a dolgokat, így tudják jobban megismerni Tia-t.
Szerencsére Steven még időben rátalált. Annyira sajnálom. De ha szegény Tia-nak nem lenne elég a múltja, még jött a betegsége is. Őt valamilyen okból nagyon büntetik. :(
Nem csak készen áll, de még várja is a halált??? ÚRISTEEEN. Bár ne várná. Annyira fiatal még, megérdemli az életet, még akkor is, ha ő nem így látja.
Sikeresen megkönnyeztem a részt.
Annak ellenére, hogy megrázó volt számomra, nagyon tetszett. Csak így tovább.
És még valami. Nagyon megérte várni a részre. :) Látszik, hogy mindent beleadtál, hogy tökéletes legyen és az is lett. :)
VálaszTörlésSzia! Hűha, nem gondoltam volna, hogy egy kisregény fog itt várni :) Örülök, hogy sikerült meglepetést okoznom, szeretem, ha nem vagyok kiszámítható.
TörlésA házasságról annyit, hogy Tiának akkor is ugyanúgy fájt volna Trent halála, ha nem veszi feleségül.
Steven és Zora kitálalása tényleg ezért van, és persze azért, hogy az olvasó is megismerje Tiát.
Hát, igen, várja a halált, de azt hiszem, érthető, hogy miért.
Sajnálom, hogy megkönnyezted, nem állt szándékomban ezt elérni.
Nagyon szépen köszönöm a kedves szavaidat és a biztatásodat, tényleg nagyon sokat jelent, hogy ezt gondolod. Köszönöm, hogy írtál :)
Emily