Képek

Sziasztok!

Hogy vagytok, hogy telik a nyaratok? Van köztetek olyan, aki vállalt valamilyen nyári munkát? Én dolgozgatok mostanában, de azért próbálom nem elhanyagolni a blogjaimat. Ezért most hoztam Nektek egy rövidke kis fordítást egy olyan párossal, ami még nem volt. Remélem, elnyeri majd a tetszéseteket. Jó szórakozást a történethez! :)

Puszi: Emily

Liam folyamatosan képeket készített Niallről. Többnyire a telefonjával, de ha volt fényképezőgép kéznél, akkor azt használta. 

Niall egy nap azt javasolta, hogy menjenek sétálni az utca túloldalán lévő parkba. A szél csípősen fújt, így az orruk kipirosodott, a levelek pedig ropogtak a lábaik alatt. A kezeik összekulcsolva lengtek a kabátokba és sálakba csomagolt testük között. 

Liam észrevette, hogy Niall szemei felcsillantak, ahogy meglátott egy halom falevelet előttük. Amint Niall elengedte az idősebb fiú kezét, hogy belefusson a halom levélbe, Liam megörökítette a pillanatot, hogy el tudja menteni a telefonján lévő különleges, Niall nevét viselő mappába. 

Ahogy az ír fiú a színes levelekben játszott, észrevette, hogy a barátja képet készített róla. Nem ez volt az első alkalom, amikor Niall észrevette, hogy a barátja képeket készít róla, amikor nem figyel, de egyébként ez a fiút sohasem zavarta igazán. 

Felkapott egy nagy levelet, odasétált a barátjához és rátette a fejére.  Liam elvette a levelet és megcsodálta mielőtt a fiatalabb fiú orrához érintette. 

„Miért csinálsz állandóan képeket rólam?” – kérdezte Niall, ahogy Liam visszadugta a fekete telefonját a zsebébe. A szőke fiú sápadt karjaival átölelte barátja nyakát, mire az idősebb srác a sajátjait Niall dereka köré fonta.  

„Mert mindig emlékezni akarok minden egyes pillanatra, amit veled töltöttem. Mindig emlékezni akarok az aranyos csillogásra a szemedben, amikor valami izgalmasat látsz, még akkor is, ha az gyerekes. És mindig emlékezni akarok minden egyes okra, amiért szeretlek téged.” – Niall előre hajolt, amíg az ajkai gyengén hozzáértek Liaméhez. Érezte, ahogy a forró lélegzetük összekeveredik. Liam végül összeérintette az ajkaikat egy szenvedélyes csókra. 

Egyiküket sem érdekelte, hogy a park közepén voltak, mert mindketten ki akarták fejezni a szeretetüket, amely olyan mély volt, hogy szavakkal nem lehetett kifejezni. Mindketten tudták, a köztük lévő ki nem mondott szavakat most mindkét fiú kimutatta, és ahogy elhúzódtak egymástól egyikük sem tehetett róla, de az ostoba mosoly ott volt az arcukon. 

„Liam Payne, ez a legédesebb dolog, amit valaha mondtak nekem.”

„Szeretlek!” – Liam magabiztosan mondta ki. Niall lenézett és elmosolyodott. Azután visszavezette tekintetét egyenesen annak a férfinak a lenyűgöző szemeibe, akit szeretett. 

„Én is szeretlek!”