Sziasztok!
Olyan régen hoztam már Nektek valami fordítást, hogy most úgy döntöttem itt az ideje :) Ez egy tényleg nagyon rövid kis szösszenet, de azért remélem, tetszeni fog Nektek. Jó szórakozást a történethez! :)
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok, lányoknak sok locsolót, fiúknak pedig sok piros tojást :)
Puszi: Emily
~
Niall ~
„Ne
most, Zayn!” –
suttogtam remegve, miközben ellöktem sóvárgó kezeit.
Könnyű csókokat
nyomott fel és le a sápadt, napbarnított bőrömre a karomon, ezzel libabőrös
csíkot hagyva rajta. Ami illett ahhoz, ahogy a hideg végig futott a gerincemen,
amikor a bőre kapcsolatba került az enyémmel.
Az egész napos
album promózás és a követelőző fotósok rendkívül kimerülté tettek. És az érzés,
hogy a pasim hozzáértő kezei és telt ajkai ott vannak a bőrömön, majdnem elég
volt ahhoz, hogy belerepítsen egy hosszú és fárasztó alvásba itt és most.
Ő kelletlenül
beleegyezett és felsóhajtott, ahogy elhúzódott tőlem. Karjával átölelte Louis
vállát, ahogy felkészültünk, hogy még több fotót csináljunk az izgatott és néha
kissé hisztérikus rajongókkal.
A csalódottság
nyilvánvalóan látszott a barna szemeiben. Tudtam, hogy milyen szeretetéhes volt
Zayn, és hogy milyen gyakran vágyott fizikai kapcsolatra megerősítésként.
A keze
biztonságosan át volt vetve Louis karcsú alakján – csak úgy a háta aljánál –,
kinyújtotta az ujjait, így egymásba fonva azokat az enyémekkel.
Finoman
megszorítottam a kezét és felé billentettem a fejem annyira, hogy halkan bele
tudjon suttogni valamit a fülembe.
„Ezt
otthon folytatni fogjuk”
– a hangja halk volt és rekedt, ahogy a keze sompolyogva lecsúszott a
fenekemre. A halvány szempilláim hozzáértek az arcomhoz, ahogy szemtelenül
rákacsintottam.
A libabőr megint
végigfutott a bőrömön, miközben csókot nyomott a fülem mögötti érzékeny
területre. Egy csábító pillantást küldtem felé, ahogy elképzeltem mi
következne, ha végre egyedül lennénk.
Ha elolvastad, kérlek jelezd :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése