Sziasztok!
Hogy vagytok, mi újság veletek? Remélem, nézitek az Olimpiát és szurkoltok a magyaroknak, mert nagyon szépen teljesítenek. Most ismét egy fordítást hoztam Nektek, ami szerintem nagyon cuki és egyben kicsit szomorkás is, én mindenesetre élveztem, hogy fordíthattam. Remélem, hogy elnyeri majd a tetszéseteket, és nem felejtitek el tudatni velem valamilyen módon, hogy mit gondoltok róla. Jó szórakozást a történethez! :)
Puszi: Emily
Niall
az időt bámulta a telefonján azon gondolkozva, vajon mi ébreszthette fel. Hajnali
kettő volt, és ő nagyon gyorsan elaludt az aznap esti koncertjük után. Tudta,
hogy fáradt volt. Ezért történhetett meg az, hogy szinte azonnal elaludt, ahogy
a feje a párnát érintette. Akkor meg miért van ébren egy órával később?
Niall
felült az ágyban és körülnézett a hotelszobában. Korábban felvetette az
ötletet, hogy külön szobában szeretne lenni, de Louis morgolódott emiatt, amíg
ő végül feladta, így ugyanabban a szobában aludt, ahol Liam is.
Liam. Nyöszörgött, hánykolódott és
forgolódott az ágyában Niall mellett. Ez volt az, ami felébresztette őt.
Liamnek valamiféle rémálma volt, emiatt sírt és próbált kiszabadulni belőle.
A
kék szemű fiú gyorsan kicsúszott az ágyából és átszelte a rövid kis távolságot
az ágyaik között, mielőtt bemászott Liam mellé és köré fonta a karjait. – „Liam, Liam, héj kelj fel! Ez csak egy
álom. Kelj fel, minden rendben.” – suttogta a fülébe. Mielőtt újra
próbálkozhatott volna Liam lerúgta őt az ágyról.
Niall
megdörzsölte a fejét és fújtatott kicsit enyhén bosszankodva. Milyen rémálom izgathatta fel Liamet
ennyire? Újra próbálkozott, de ez alkalommal óvatosabban, megdörzsölte a
fiú hátát remélve, hogy ez segít megnyugodni neki, mielőtt felébred. És így is
lett.
Liam
gyorsan felült, a szemeiből félelem tükröződött. – „Tűz” – körbenézett a szobában nem tudván pontosan, hogy hol is
van, köszönhetően a zavarnak, amit a rémálom idézett elő – „Hol van Andy?”
Tűz. Andy. Niallt arcon csapta a
felismerés. Az idősebb fiú arról az estéről álmodott, amikor a lakásában
megtörtént az az ijesztő baleset és Andy megégett. Tudta, hogy ez vissza
szokott térni nála, és kísérti őt, de azt kívánta ez bárcsak, ne volna ennyire
szörnyű.
„Liam, ő jól van.
Otthon van. Nincs tűz.”
– próbálta nyugtatni, amennyire csak tudta. Nem tudta, mi történik Liam
fejében, ahogy átvette az ő szavait. – „Portugáliában
vagyunk. Tegnap este volt az utolsó koncertünk az európai sorozatból. Liam, te
tudod ezt, igaz?”
A
barna hajú srác egy pillanatra ránézett Niallre, de nem látta őt. Megfordult és
a telefonjáért nyúlt, mielőtt idegesen üzenetet írt Andynek. – „Nem lehet jól, nem azután a tűz után.”
– még mindig nem volt teljesen magánál.
Ni
előrébb csúszott az ágyban és megfogta Liam kezét. – „Liam, nézz rám!” – várt egy kicsit mielőtt finoman
rákényszerítette, hogy felnézzen a telefonjáról – „Andy biztonságban van és te is, nincs tűz. Minden rendben van.”
Li
lepillantott a szövegre, ami felvillant a telefonján. Niall látta, hogy Andy
azt mondja, jól van.
„Látod, rendben
van. Liam ez csak egy rémálom volt. Minden rendben van. Ez a tűz megtörtént, de
Andy biztonságban van hála neked, és te is jól vagy.” – a szőke srác aggódva nézett
Liamre. Nagyon szerette volna megszabadítani őt a szörnyetegektől, amik
megpróbálták Liamet emlékeztetni a félelmetes pillanatra.
„Annyira valóságos
volt.” –
suttogta Liam és a könnyei végre utat törtek maguknak – „Azt hittem újra megtörténik.”
„Tudom.” – Nialler szorosan átölelte az
idősebb fiút. Beletemette az arcát Li nyakhajlatába. – „Minden rendben lesz. Semmiféle ehhez hasonló rossz dolog nem fog
történni. Andy életben van hála neked, és mindenki, akit szeretsz és fontos
neked biztonságban van.” – utálta, hogy nem tudja megszabadítani Liamet a
rémálmaitól.
Liam
erősebben ölelte Niallt, ahogy sírt. Álmában a tűz annyira valóságos volt, hogy
úgy gondolta, újra megtörtént a baleset. – „Niall,
annyira valóságos volt. Félek, hogy újra meg fog történni. Félek a tűztől.”
Ni
szíve megszakadt. Liam Payne, a fiú, aki tűzoltó akart lenni, hogy életeket
menthessen most félt a tűztől. A fiú, aki úgy tűnt legyőzhetetlen és bátor
amiatt, ami tíz hónappal ezelőtt történt félt. – „Nem fog újra megtörténni. Ez csak egy őrült baleset volt, és nem fog
újra megtörténni.” – Niall próbálta meggyőzni.
Szorosabban
tartotta Liamet, szerette volna megszabadítani minden félelmétől, amit saját
magába zárt. – „Minden rendben lesz.
Megígérem neked Liam. Nem hagyom, hogy bármi, főleg nem egy másik olyan ijesztő
baleset, mint az, ártson neked vagy bárki másnak.”
Liam
könnyezve bólintott még mindig átölelve a fiatalabb fiút. – „Kérlek, maradj itt velem!”
„Itt maradok.” – ígérte Niall, a szíve majd
megszakadt érte. El akarta űzni minden rémálmát, harcolni az összes szörnnyel,
ami azért jön, hogy felzaklassa az ő Liamét. – „Itt maradok veled, majd vigyázok rád.”
Liam
egy kicsit elmosolyodott, és visszafeküdt az ágyba, közel tartva magához a
másik fiút. – „Köszönöm, Niall.”
Niall
halványan elmosolyodott, közelebb bújva a másik fiúhoz, így kényelmesebben
tudta őt tartani. – „Szívesen Li. Majd
elűzöm a rémálmaidat.”
Liam
ellazult az ölelésében. A szemhéjai újra elnehezültek, és mielőtt elaludt
volna, Niall hallott egy nyugodt, de jelentőségteljes – „Szeretlek Nialler!”-t.
Ni
elmosolyodott szemben tartva magát Liammel. Gyengéden megpuszilta a fejét és ő
is ellazult. – „Én is szeretlek Leeyum.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése